Vakfolt versus 3×05 – Enemy vs. Prisoners – vendégünk Török Dénes

Vakfolt versus 3×05 – Enemy vs. Prisoners – vendégünk Török Dénes

Denis Villeneuve minden bizonnyal a kortárs auteur, vagy vizionáriusnak kikiáltott filmrendezők egyik legfrissebbike. Művészfilmesnek túl agyas, mainstream filmesnek túl elvont. Ezen a határmezsgyén egyensúlyozik a két 2013-as filmje: az előbbi, az Enemy a függetlenfilmek határait feszegeti a vizuális effektusaival, az utóbbi, a Prisoners a stúdiófilmek nézőinek türelmét teszi próbára a komótos tempójával. Az adásunkhoz Török Dénest hívtuk vendégül, aki az Artur zenekarral a Vakfolt podcast (nem a versus!) összes eddigi főcímzenéjében részt vett, és korábban hallhattátok a PJ Harvey adásunkban zenéről beszélni. Adásunkban két rejtélyes, fordulatos filmet taglalunk, óriási spoilerekkel!

Hol helyezkedik el ez a két produkció a kanadai független filmesként indult, azóta blockbustereket szállító rendező karrierjében? Kiket nevez meg ihletőforrásaként a két film kapcsán? És mitől ilyen népszerűek Villeneuve filmjei? Mik a felszíni és a mélyebb hasonlóságok az Enemy és a Prisoners közt, és milyen átivelő gondolatokat lehet felfedezni a rendező egyéb műveivel összefüggésben? Belemegyünk az Enemy kriptikus történetmesélésébe is, és a saját magyarázatainkkal szolgálunk a doppelgängeres rejtélyre, valamint arra, hogy miket rejtenek a film szimbólumai. Az ikonikus befejezést is kielemezzük. A Prisoners kapcsán megvitatjuk, mi áll jobban Villeneuve-nek: a visszafogott, introvertált főhősök, mint Jake Gyllenhaal az Enemyben, vagy Hugh Jackman kirobbanó alakítása a Prisonersben? Van mélyebb olvasata is a ponyva-krimi történetnek? Érdemes egyáltalán leásni odáig? A versusban nemcsak a két filmet mérjük össze egymással, hanem összesen három Jake Gyllenhaal-alakítást is párbajnak indítjuk Hugh Jackman játékával.

Linkek

 

Vélemény, hozzászólás?