Podcast: Play in new window | Download (Duration: 1:39:22 — 68.3MB)
Feliratkozás: Spotify | RSS | További lehetőségek
A 2018-as különkiadás után újabb levelezőrovattal jelentkezünk. Az adást a 200. epizódunk környékén jelentettük be, és vártuk a kérdéseiteket kérdéseiteket néhány héten keresztül. Először a támogatóinktól, aztán a szélesebb hallgatói közönségünktől is fogadtunk kérdéseket. Mivel szép számmal érkezett kérdés a támogatóinktól, ezért a levelezőrovatot teljes hosszában, három adásra szétbontva, csak a Patreonunkon tettük közzé. Ebben az adásban a rövidített változatát hallhatjátok a támogatói tartalomnak.
Először Szántó Eszter kérésére beszélünk valamennyit magunkról, aztán megpróbáljuk elmondani, milyen szempontok alapján állítunk össze tematikus évadokat. Ezt követően Bavalics István kérdésére hosszasan megvitatjuk, lehet-e objektívan, vagy ha nem is objektívan, akkor következetesen értékelni filmeket. Csordás Attila azt kérdezi, mit nézünk szívesebben, filmet vagy sorozatot, ám mi az eldöntendő kérdéseket sem tudjuk egy-egy szóban megválaszolni. Tudunk-e belefeledkezni egy filmbe, vagy már mindent analitikus szűrőn keresztül nézünk? Nagy Szabolcs kérdésére pedig arról beszélgetünk, hogy miért van óriási szakadék a filmekről szóló “hétköznapi” beszélgetések és a kritikai diskurzus közt, valamint hogy mekkora befolyása lehet a stúdiók döntéseire a kritikus közönségnek.
Az adás végén egymásnak is felteszünk egy-egy kérdést, hogy a Vakfolt podcast eddigi kilenc évadjára és több mint kétszáz epizódjára reflektáljunk picit.
A támogatói oldalunkon további kérdéseket válaszoltunk meg Esztertől, Istvántól, illetve Frivalszky-Mayer Katitól, és egymásnak is további kérdéseket tettünk fel.
Linkek
- A Vakfolt podcast Patreon-oldala
- A Vakfolt podcast Facebook oldala
- A Vakfolt podcast a Twitteren
- Vakfolt címke a Letterboxdon
- A Vakfolt az Apple podcasts oldalán
- András a Twitteren: @gaines_
- Péter a Twitteren: @freevo
- Emailen is elértek bennünket: [email protected]
