Podcast: Play in new window | Download (Duration: 2:26:05 — 100.5MB)
Feliratkozás: Spotify | RSS | További lehetőségek
A horror műfajában tobzódó negyedik Vakfolt versus évad összetételében a támogatóink szavazatai alapján igen előkelő helyen végzett a Suspiria, vagyis a Sóhajok című Dario Argento-film 1977-ből, illetve annak 2018-as feldolgozása Luca Guadagnino rendezésében. Az adásunkban ismét vendégünk volt Cyclo, azaz Mikó László.
A ’77-es Suspiria csupa elsődleges szín volt, a hátborzongató zenét pedig a Goblin nevű prog-rock banda szolgáltatta. A ’18-as remake már-már monokróm, a nyugtalanító melódiákat pedig az alternatív rockos Thom Yorke biztosította. Míg Argento ijesztései mesteriek, és a mitológiát a kulisszák mögött hagyja, addig Guadagnino elodázza a kedélyborzolást, és helyette széles történelmi hátteret épít a filmje köré. Ezzel vissza is térünk az évadunk nyitó kérdéséhez: milyen esetben van értelme feldolgozni egy filmet? Melyik mellékszálai működnek jobban a remake-nek? Milyen kérdéseket hagy nyitva az eredeti?
Ezzel az adással zárjuk az idei, kurtább Vakfolt versus-évadot, amelyben túlnyomórészt horrorfilmekkel foglalkoztunk. A Vakfolt podcast tizedik évadja szeptemberben veszi kezdetét, bár nagy változás nem lesz: az év hátralevő részében továbbra is horrorfilmeket fogunk nézni.
Linkek
- A Vakfolt podcast a Patreonon (ÚJ!)
- A Vakfolt podcast Facebook oldala
- Vakfolt versus az Apple podcasts oldalán
- Feliratkozás a Vakfolt versus podcastra Android készülékeken
- András a Twitteren: @gaines_
- Péter a Twitteren: @freevo
- Cyclotronic a Twitteren: @CyClotroniC_
- Emailen is elértek bennünket: [email protected]
