Podcast: Play in new window | Download (Duration: 1:41:56 — 70.0MB)
Feliratkozás: Spotify | RSS | További lehetőségek
A héten belevágunk az idei évadra eltervezett tematikába, és 1975-1993 közt minden évből megnézünk egy olyan vakfoltot, amely Oscar közelébe jutott. Elsőre a Dog Day Afternoon (Kánikulai délután) című Sidney Lumet-filmre esett a választásunk. Főszerepben Al Pacino, élete utolsó előtti filmjében John Cazale, valamint Chris Sarandon.
Sidney Lumet elképesztő munkásságával kezdjük az adást, amelyben megismerkedünk a rendezői módszereivel, erősségeivel. Al Pacino alakítását is rögtön mérlegre tesszük, pláne, hogy a múlt heti adásunkban ő játszotta a pandúrt, most meg ő játssza a rablót. Nem sokkal járunk a Keresztapa 2 intenzitása és a Serpico megterhelő főszerepe után, de hogy bírja a fülledt, jóformán egyhelyszínes dráma nyomását Pacino? Mitől rokonszenvezünk – szinte mindig – a bankrablóval? Hogyan gondoskodik Lumet arról, hogy a rendőrség és a rosszfiúk is egyenlő bánásmódban részesüljenek? Mi a helyzet a film társadalmi jelentőségével? Mekkorát szólt 1975-ben egy sztori, amelyben a főszereplő a párja nemátalakító műtétjére próbál pénzt rabolni?
Az epizódban kipróbáljuk az új remake-játékunkat is, meglepő sikerekkel: köszönjük a beérkezett válaszaitokat! Jövő héten Fellini Casanovájának a(z újabb) remake-jét kíséreljük meg tető alá hozni, reméljük, a ti segítségetekkel!
Linkek
- A Vakfolt podcast Facebook oldala
- A Vakfolt podcast a Twitteren
- Vakfolt címke a Letterboxdon
- A Vakfolt az Apple podcasts oldalán
- András a Twitteren: @gaines_
- Péter a Twitteren: @freevo
- Emailen is elértek bennünket: [email protected]
3 hozzászólás